Edward Lear – A kacsa és a kenguru

I.
Kacsa szólít egy kengurut,
„Ó Istenem, hogy ugrasz
mezőn, s vízen, hol nincsen út
és soha el nem fáradsz?
Az éltem unom e csúnya tóban,
és innen rég kimenni minden vágyam,
ugranék, akár te úgy.”
Kacsa szólít egy kengurut.

II.
„Hadd üljek én a hátadon.”
így szólt a kenguruhoz:
„Ülök, nem mozdulok, meg sem szólalok
biz én a hosszú úton,
tartsunk mi Dee-be és Jelly Bo Lee-be
a szárazföld és tenger felett.
Ó jaj, vigyél magaddal!”
kérlelte szép szavakkal.

III.
A kenguru azt felelte:
„Ez némi gondolkodást igényel.
Lehetne még talán egy szerencse,
csupán csak egy kitétel;
Hagyd, hogy kimondjam én most neked,
a lábad nekem nedves és hideg,
a csontom érné fagyos ború.”
ekképp szólt a kenguru.

IV.
Szólt a kacsa: „A sziklákon ülve
én teljesen átgondoltam azt,
négy pár gyapjú zoknit szereztem,
melyek takarják lábamat.
S vettem egy köpenyt a hideg ellen,
elszívok egy szivart napestre,
szerelmem, drága kengurum,
tégedet követve.”

V.
Szólt a kenguru: „Mindenre,
kész vagyok e holdsugárban,
hogy jól egyensúlyozzak, csak ülj le
farkam végére bátran.”
A kacsa és a kenguru
oly távolra ugrottak és szökelltek,
háromszor megkerülték a Földet.
Ki más is lenne boldog úgy,
mint kacsánk és kengurunk?

Edward Lear – THE DUCK AND THE KANGAROO

I.
Said the Duck to the Kangaroo,
“Good gracious! how you hop
Over the fields, and the water too,
As if you never would stop!
My life is a bore in this nasty pond;
And I long to go out in the world beyond:
I wish I could hop like you,”
Said the Duck to the Kangaroo.

II.
“Please give me a ride on your back,”
Said the Duck to the Kangaroo:
“I would sit quite still, and say nothing but ‘Quack’
The whole of the long day through;
And we ‘d go the Dee, and the Jelly Bo Lee,
Over the land, and over the sea:
Please take me a ride! oh, do!”
Said the Duck to the Kangaroo.

III.
Said the Kangaroo to the Duck,
“This requires some little reflection.
Perhaps, on the whole, it might bring me luck;
And there seems but one objection;
Which is, if you’ll let me speak so bold,
Your feet are unpleasantly wet and cold,
And would probably give me the roo-
Matiz,” said the Kangaroo.

IV.
Said the Duck, “As I sate on the rocks,
I have thought over that completely;
And I bought four pairs of worsted socks,
Which fit my web-feet neatly;
And, to keep out the cold, I’ve bought a cloak;
And every day a cigar I’ll smoke;
All to follow my own dear true
Love of a Kangaroo.”

V.
Said the Kangaroo, “I’m ready,
All in the moonlight pale;
But to balance me well, dear Duck, sit steady,
And quite at the end of my tail.”
The Duck and the Kangaroo
So away they went with a hop and a bound;
And they hopped the whole world three times round.
And who so happy, oh! who,
As the Duck and the Kangaroo?

Szólj hozzá!