William Blake – Nevető-dal
Mikor az erdő nevetve dalol,
mélyén a fodrozó patak mosolyg,
amikor a lég kacag derűnktől,
s a zöldelő domb nevet le fentről,
ha a rétek zöldellőn kuncognak,
és szöcske mosolyog a fű alatt,
mikor Mary, Susan és Emily
ajkaikkal éneklik: „Ha, ha, he!”
Mikor madárkák nevetnek egyre
asztalunkon, hol terül cseresznye,
gyere, csatlakozz elénekelni
velünk az édes refrént: „Ha, ha, he!”
William Blake – LAUGHING SONG
When the green woods laugh with the voice of joy,
And the dimpling stream runs laughing by;
When the air does laugh with our merry wit,
And the green hill laughs with the noise of it;
when the meadows laugh with lively green,
And the grasshopper laughs in the merry scene,
When Mary and Susan and Emily
With their sweet round mouths sing “Ha, ha he!”
When the painted birds laugh in the shade,
Where our table with cherries and nuts is spread:
Come live, and be merry, and join with me,
To sing the sweet chorus of “Ha, ha, he!”