Thomas Hall Shastid – Az emlékezet csarnoka
Van ott egy emlékcsarnok
a boldog földeken,
falai márványtiszták,
s ott gazdagság terem.
Lépcsőkorlát aranyból
készítve látható,
alatta márványlépcső,
aligha kopható.
Szeretem e csarnokot,
mert ott időzni jó,
látomásai ömölnek
akár a tiszta szó.
Falain képek függnek,
alkották mesterek,
a márványszobrok körben
akárha élnének.
De van egy őszinte kép,
szeretek nézni rá,
a múló idő képe,
amint folyik tovább.
Van ott egy emlékcsarnok,
falai magasak,
nem adom semmiért el,
mit nekem tartogat.
Thomas Hall Shastid – THE HALL OF MEMORY
There is a Hall of Memory
Within a happy land;
The walls are high and marble clear
With wealth on every hand.
The railings on the stairway
Are made of purest gold;
The marble steps below them
Are hard and stern and cold.
I love the Hall of Memory–
I love to linger there;
Sweet visions coming evermore,–
Its pictures bright and fair.
Its walls are decked with pictures
Made by a Masters hand;
The marble figures far and near
Alive they seem to stand.
But there is one fair picture
I love to gaze upon;
It is the picture of a time
That is forever gone.
There is a Hall of Memory,
Its walls are stern and high;
The treasures it contains for me
No wealth can ever buy.