William Blake – Egy arany kápolnát láttam
Egy arany kápolnát láttam,
hová nem mertek belépni
és sokan sírva álltak kint,
s a könny gyászra ömölt ki.
És egy kígyót kúszni láttam
fel az ajtó oszlopára,
és tapadva, rátapadva
színarany sarokvasakra.
És a szent köveken végig,
a gyöngyök, s rubinok között,
nyálkásan végig tekergve
az oltár fölé költözött.
És ott ráokádta mérgét
a kenyérre és a borra.
Így hát disznóvá változtam
és befektetett az ólba.
William Blake – I saw a chapel all of gold
I saw a chapel all of gold
That none did dare to enter in,
And many weeping stood without,
Weeping, mourning, worshipping.
I saw a serpent rise between
The white pillars of the door,
And he forc’d and forc’d and forc’d,
Down the golden hinges tore.
And along the pavement sweet,
Set with pearls and rubies bright,
All his slimy length he drew
Till upon the altar white
Vomiting his poison out
On the bread and on the wine.
So I turn’d into a sty
And laid me down among the swine.