Lélekcsiklandó

Lélekcsiklandó

Szem, mint látó érzék
halovány, anyagi készség.
Érzékelni máshogy is lehet,
Lélekkel tapogatni a teret.

Hallom árnyékod suhanó neszét,
itt vagy velem, adod a jelét.
Gondolatot köt meg gondolat,
ez egy mindenségből jött fordulat.

Pimasz kérdések – bosszantó.
Izgalmas játék – lélekcsiklandó.
Faggatom a jövőt, kell egy apró jel,
a sok vágyképzet forrón átölel.

2014.05.20.

“Lélekcsiklandó” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. [b]Kedves Zina[/b],
    Örülök, hogy sikerült megcsiklandozni a gondolataidat. 😉 Külön köszönöm a "szemfüles" észrevételed 😀

    [b]Kedves Anni[/b],
    Szeretettel üdvözöllek nálam, igazán boldoggá tesz, hogy tetszik 🙂

    [b]Kedves Peti[/b],
    Örülök, hogy tetszik és hogy találtál kedvenc részeket benne 🙂 Az én kedvencem a gondolatot köt meg gondolat 😉

    [b]Kedves Barna[/b],
    Köszönöm 🙂 engem pedig boldogsággal tölt el, hogy nálam jártál 🙂

    Üdv,
    Lenny

  2. Nagyon pajkos, érzéki vers, rendkívül jól sikerült! 🙂
    Nekem az utolsó versszak a kedvencem, a "lélekcsiklandó", a "forró ölelés"… nagyon tetszik!

    Üdv,
    Peti

Szólj hozzá!