Itt vagyok.
Itt vagyok a tóparton,
sétád kísérem rendületlenül.
Cigarettád vagyok,
mi hamuvá ég menthetetlenül.
Itt vagyok a zsebedben,
verseidet rejtő kis könyved.
Széltől kicsikart,
fáradt szemeidből feltörő könnyek.
Itt vagyok köpenyeden,
a pánt amely átfonja nyakad.
Ruháidnak melegével ölellek:
Emlék vagyok,ki hívogat.
Itt vagyok:Viszlek.
Régi dalokat dúdolgatva.
Fejedben kósza gondolat,
porig égett tábortűz hamva.
Itt vagyok:Fény a szemedben.
Mint éjjeli:
Szent János bogaraknak hada.
Itt vagyok…Gyere…Elkísérlek haza.
Kisizsák;1995.Július 7.
Köszönöm nektek kedves szavaitok.
Örülök hogy tetszett a versem. Ragaszkodásomat fejezte ki
egy régi kapcsolatomban,amelyre bár vége már régen,de csak
szeretettel tudok visszagondolni.
További szép napot nektek.Baráti
üdvözlettel:Bakos Attila Péter.
Nagyon meghitt, szép kitárulkozás Kedves Attila!
Szeretettel gratulálok: Ica
Annyit szerettem volna még, hogy nekem is van egy hasonló hangzású, ill. témájú pár soros "szösszenetem". Így hangzik:
Elbújtatnálak zsebembe
szívem fölé remegve,
hogy veled legyek örökre
igaz szerelembe'
Szeretettel ajánlom neked – hason gondolatainkért cserébe – Rózsa (f)
Kedves B.Attila Péter!
Nem találok szavakat, annyira gyönyörű, megható a versed.
Szívből gratulálok, és további sikereket kívánok! Nagy vagy!
Szeretettel ölel :]Vadvirág