Néma ez a föld, némákról verselek,
s e néma tájban holt lélek sendereg; –
csukva a szája, szeme helyén árkok,
se nem lát, se nem hall, szférája átfog.
Hej, csóró fantom, sok itt az akadály,
nem tudtál róla, mennyi lett a szabály; –
meg arról sem: ott nem való maradni,
ahol nincs harsány, túlvilági sramli.
Hallgat a sírkert, rém billeg hantjain,
iszkolna inkább, s kerülné átkaim; –
rabja vagyok éjnek, foglya sötétnek;
hullák a szitkok is; szívemmel nézlek.
60 év múlva…
…de vigyázva lépjünk, zajtalan, némán,
igen, veled megyek, csak figyelj énrám; –
mesénk rengeteg, hallod?…ugye hallod?
remélem felcsendül Amott majd hangod.
(2014. december végén)
🙂 Őszintén köszönlek és tiszteletben tartom véleményedet. 😉
Kösszépen, Lambrozett:)) Gyanús is lenne, ha nem kérnél. Erre számítottam. Várni fogom.:p "Az a gyanús, ami nem gyanús"
Ha néha Te sem tudod, hogy mit írsz, és mégis Ez lesz belőle, azt ösztönös tehetségnek hívják ;))
[u]Csaba kedves![/u]
Nem gondoltam volna, hogy ez a kifejezés ekkora "sikert" arat. 🙂
Őszintén örülök annak, hogy sikerült Téged is a bűvkörömbe vonni, nagyon
szépen köszönöm megtisztelő látogatásodat, véleményedet. Üdv. Éva
Ne haragudj,[u] Zina,[/u] de néha magam sem tudom, hogy mit írok. 😉
Ettől jobban nem tudom definiálni, hisz néhol én is elcsodálkozom azon,
hogy ez vagy az miért jutott eszembe és miért pont úgy, ahogy.
Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem vagyok tudatos, mert…
az "összerakásban" már igen. Abban nagyon is, talán túlságosan. 😉
Köszönöm szépen, hogy visszajöttél. (Vigyed nyugodtan a szót, de
"egyszer majd lehet, hogy én is kérek valamit". 🙂 )
Remélem még mindig érted a tréfát. Üdv. Éva
Sendereg. Ez a kifejező, mozdulatutánzó szó, ami elsőre megütött, aztán jöttek a túlvilági képek. Nagyon jó, Éva, igazán elbűvöltél.
Teljes szívemből gratulálok!
Csaba
Hát, persze, hogy a túlvilág, az egyértelmű volt, hiszen a versed egész hangulata túlvilági; sőt, aszittem, hogy ott is játszódik. 🙂 Ezért gondoltam, hogy konkretizálod az Amottat, ami lehet a túlvilágon is túl van. :))
(tetszik ez a sendereg szó, alkalomadtán kölcsönveszem ;))
Köszönöm szépen, Zina, hogy figyelmet szántál rám és időztél nálam. Az Amott az én értelmezésemben nem az evilági világ, hanem az, amelyiket most még csak hallomásból és nem megtapasztalásból ismerünk. (A hallomás lehet beszéd/könyv/film/képzelet…bármi.)
Ám nagyon érdekes, hogy itt-ott egészen egyedi értelmezéseket találtak ennek a kis irománynak. Számomra meglepő és bámulatos az emberek beleélő képessége, fantáziája.
Üdv. Éva
Hú, borzongató volt itt Nálad, de megfogott engem is ez a "csóró(?) fantom".
Gratulálok!:)
(az Amottot nem sikerült elhelyeznem…, ez az én tájékozatlanságomra vall – gondolom, hogy a sötét fogságából kijutva lesz az Amott? – bocs, mostanában mindent meg szeretnék érteni:-))))
[u]Mara kedves![/u]
Köszönöm szépen látogatásodat ennél a "horrorisztikus" történetnél. 🙂
Jóleső érzés, ha mégis érdemesnek tartottad az idő-töltésre.
[u]Szia Péter![/u]
Örömmel láttalak, köszönöm jöttödet. 🙂
[u]Kedves Barna![/u]
Valószínűleg Neked is igazad van a "szemet" illetően, de…talán picit nekem is. 🙂
Páros szerveinket általában "egynek" tekintjük. Csak pár példa. Ha azt mondjuk, hogy…de ráncos a kezed!, akkor szerintem nem csak az egyikre értjük. Vagy: jól működik a vesém. Természetesen mindkettőre gondolunk. Netán: nadrágot húztam a lábamra, mert fázott. Eszembe sem jutna csakis az egyik nadrágszárra asszociálni. 😉 Persze biztosan van igazságod, majd tűnődöm a korrekción. Örülök, hogy láttattál olyat, amin én nem töprengtem el, mert természetesnek véltem. (Lehet, hogy tévedtem.)
Hálás köszönet megtisztelő figyelmedért.
Szeretettel. Éva
Szemek helyén árkok, vagy szeme helyén árok?…nem tudom, talán így helyesebb…vagy szemek helyén árok?…Nagyon szuggesztív, kissé depressziós hangulatú vers…Ám érteni vélem az üzenetet, melyet a második versszakba kódoltál, kedves Éva.Tetszett,én szeretem a stílusod, elgondolkodtatsz mindig:) gratulálok versedhez:B:
Grat! 😉
Misztikus, már…már horrorisztikus :), de tetszik kicsit gunyoros hangneme is. Az utolsó versszak szomorú mélysége különösen.
Szeretettel voltam,
M.