LESZ AZ ÚGY.

Van úgy,hogy sírnak a fák

s mi nem halljuk szavát

van úgy,hogy jajgat a szél

s hangjára nem figyeltél

Mikor a nap sugara halványabb

nem kérdezed,miért mosolytalanabb

Mikor a hold már majdnem elfogyott

talán megkérdezhetnéd tőle mi a bajod

Mikor a bárány felhők sötétbe öltöznek

talán valakit gyászolnak,de meg sem kérded

Ha lábad alatt a pázsitot sárga ruhába látod

zöld ruháját vissza varázsolod,vagy hagyod

Lesz az úgy,hogy te jajgatsz

Vad hidegben egyedül baktatsz

Várnál egy hangra,de csend borul a tájra

És már beszélnél a széllel

a bágyadt napsütéssel

az égen úszó bárány felhőkkel

lassan észre veszed,itt senki,de senki nem figyel.

Kondoros.2015.február.28.Oláh Péterné Jantyik E JE