Akadály
Akadály van elől, hátul,
Jobb oldalt és bal oldalt,
Felfelé lehetne menni,
De a mélység fogva tart.
Nincsen mivel fogódzkodni,
Béna lett a két kezem,
Lábam sem akar már vinni,
Segíts Uram Istenem!
Nehezékek vannak rajtam,
Nem tudok menekülni,
Sötét falak körbevesznek,
Hogyan fogok repülni?
Nem tarthat a fogság soká,
Szenvedtem már eleget,
Közeledik a szabadság,
Látom is a fényeket.
Ismeretlen más világba,
Száll egy gyönge kismadár,
Születésnap készülőben,
Szerettei, őrá vár.
Új élete elkezdődik,
Örömteljes békében,
Régi emlék kitörlődik,
Boldog, örökéletben.
Budapest, 2013. október 20.
Félelemmel teli sorok, ami a végén megnyugvásba torkollik…
Tetszett a versed.
Gratulálok, Judit
Kedves Viola!
Tetszik szomorkás hangulatú versed. Igen a vég egy újabb kezdet, csak nézőpont kérdése.
Szeretettel gratulálok, Gabi
Kedves Ida!
Nagyon köszönöm kedves, értő szavaidat. Hálás vagyok mindenkinek, aki a gépen keresztül vigaszt nyújt.
Szeretettel gondolok Rád: Viola (f)(l)(f)
[color=#006633]Drága Viola!
Gyönyörű a versed és torokszorító. Kívánom Neked, hogy így legyen, ahogy szeretnéd, majd ha eljön az időd. Addig meg maradj velünk, és ragyogd be a Holnapot, ahogyan teszed, amióta itt vagyok. Köszönöm, hogy ismerhetlek.
Szeretettel!(l)
Ida[/color]
Kedves Etel!
Köszönöm, hogy olvastál és köszönöm a kedvességed, hogy mindig itt látlak.
Kedves Miklós!
Meghatódtam a kedves szavaidon, nagyon köszönöm. Sajnos, ilyen az életem, ilyen fájó.
Szeretettel és köszönettel gondolok Rátok: Viola (l)
Viola drága összeszorult a torkom a versed olvasva.
Valami nagy nagy szeretet kéne, hogy felmelegítse lelkedet.
Valami szép, gyönyörű, hogy megfiatalíthassa szívedet.
Gyönyörű verset írtál, és látod mégis fáj. Fogadd hát lélek-ölelésem,
mert neked ez most jár !! (l)
/ Miklós /
Gratulálok versedhez!
Szeretettel, Etel