Egyedül
Most fekete kottákon
lépdel az élet
magányosan dalol a szél
most minden más lett
semmi sem úgy zenél
hegedű húrjain a vonó
remegve mesél
Most egyedül rója
az utat a nap az égen
az esti hold csendesen kél
de valahol távol egy csillag
fényesebb életről regél
Higyjek-e neked csillagom,
mert szeretnék,
sötét felhő eltakarja
feledd a mesét
Most fekete kottákon
lépdel az élet
bezárt ablakok mögött
szökik a remény
kérj magadtól egy
csöppnyi türelmet
ne légy magányos mint a szél
Kondoros 2020 március 31 Oláh Péterné Jantyik
De szépen megírtad ezt a kínzó bezártságot…bizony a mi hegedűhúrunk is szakadozik, és egyre falsabbul játszik, mert a türelmünk véges. Azért jó lesz, ha a múlt szép pillanataival megerősítjük idegeinket, a hitünket – abban, hogy jön még szép tavasz! Erre a "jó zene" kiváló segítség.
Erzsikém, szeretettel ölellek. Rózsa
[b][i][center]Ics köszöm.Mszk,kesztyú,és elüzzük a vírust.[/center][/i][/b]
[b][i][center]Magdi43,…sajnos ez van.KÖSZÖNÖM.[/center][/i][/b]
[b][i][center]Babu,most a vírus burkolt be.Se ki, se be.A zene dallamára azért vidám ság is van kislakomban.de most fekete kottákon táncol az élet,különösen OlASZ-SPANYOL OERSZÁGBAN,NO MEG itthon elkezde.Rzsike[/center][/i][/b]
[b][i][center]Köszönöm Marika[/center][/i][/b]
Kedves Erzsike!
Csodálatosan szép versben írod le ezt a sötét világot.
Sok szeretettel gratulálok,
Magdi
Kedves Erzsike!
Beburkoloztál egy nagy tajkaróba ,amit úgy hívnak ,hogy
"magány".Ott vagy egyedül a "fekete kottákkal"
Nagyon fájdalmas sorokban fejezted ki az élet bizonytalanságát.
Azért a zene a legjobb barát marad továbbra is!(l)
Szeretettel olvastam szép soraidat……Babu(f)
Tetszett a versed Rzsike!
Szeretettel gratulálok
Ica
[b][i][center]Éva,nehéz napok.Nem minden nap öltözik szomorúságba,de néha igen.[/center][/i][/b]
[b][i][center]Kedves Rita,igen a verses oldalamon,ahol mindenkit szeretettrl látok, már olvashattad.Kaöszönöm ha tetszett, nekem fájdalmas volt leírni.[/center][/i][/b]
[b][i]Kitti,próbálok játszani,de most nem tudok vígat.Bocsájs meg.[/i][/b]
[b][i][center]Marika köszönöm szépen[/center][/i][/b]
Kedves Erzsike! Most ezt az időt éljük a fekete kotta zenéjét, türelemmel, reménnyel, egyedül. Befelé fordulunk, a csendet tanuljuk, de ott bujkál a vágy és a remény! Szeretettel olvastam gyönyörű versed! Szeretettel. Éva(l)(f)
A Nap, mindig egyedül rója az utat, mint ahogyan mi is, emberek. Mert hiába van mellettünk bárki, a megélt pillanatok varázsát vagy fájdalmát egyedül csak mi érezzük úgy, ahogyan senki más. A fekete kotta vidám dalokat is rejthet, csak tudni kell olvasni és játszani róla…
(f)
Kedves Erzsike!
Nagyon szép ez a versed. Annak ellenére, hogy már olvastam, örömmel kezdtem hozzá ismét. Finom, érzékeny, fájdalmas, mégis visszafogott, hangulatos.
Szeretettel: Rita(f)
Kedves Erzsike!
"Most fekete kottákon
lépdel az élet"
Tetszett a versed! Gratulálok!
Szeretettel: Marika